A tanúsítás folyamata

Első lépésként a tanúsító felméri az épületet. Megméri a lehűlő FELÜLET NAGYSÁGÁT, és megvizsgálja, hol és mekkora felületen távozik a hő energia az épületből, helyiségekből. Mekkora a padló, a mennyezet, a fal felület. A nyílászárókat is fel kell mérni, de úgy, hogy az üvegezés arányát a teljes nyílászáró felületéhez képest ismerni kell. (Hiszen más a hőszigetelő képessége a tok szerkezetnek, mint az üveg felületnek, így eltérő mennyiségű hőenergia megy át az eltérő szerkezeteken.)

Ha megvannak a felületi méretek, következő lépésben a határoló szerkezetek ANYAGÁT kell meghatározni. Miből készültek a falak, a padló, a mennyezet? A szerkezetek milyen burkolatot, milyen belső anyagokat pl. szigetelést rejtenek? Hol van légrés, milyen anyag került beépítésre? Milyen a nyílászárók anyaga, szerkezete, mivel és milyen vastagságban fedték le pl. a padlás födémet, a padlót…

Harmadik lépésben a fűtő – hűtő berendezések és a használati meleg víz előállítására alkalmazott készülékeket vizsgáljuk meg. Mi termeli a meleget, milyen a berendezés fűtő anyaga (gáz, fa, elektromos áram, stb.). Azt is nézzük, maga a meleg előállítása mennyi energiába kerül, hiszen ha alkalmazunk szivattyúkat, elektromos berendezéseket az is fogyaszt, és többlet energia veszteséget okoz.

Lakásoknál nem, de nem lakás célra szolgáló pl. ipari épületeknél – legyen ez a negyedik lépés – a világítás energia felhasználását is figyelembe kell venni, fel kell mérni tehát ezt is!

Közben minderről, de leginkább az épület külső megjelenéséről készítünk fényképeket, hogy az általunk készített HITELES ENERGETIKAI TANÚSÍTVÁNY első lapján a vizsgált épület képe is látható legyen.

Az ötödik lépés már a tanúsító saját munkahelyén történik: a felmért adatok feldolgozásra kerülnek. Számító gépbe visszük az adatokat, „legó” játékszerűen létrehozzuk a vizsgált épület szerkezeteit, azokból a helyiségeket, majd magát az épületet. Itt még az égtájakat is figyelembe vesszük. Nem mindegy egy falazatnál például, hogy északi, vagy déli fekvésű! A gépészeti berendezéseket is hozzá kapcsoljuk, így végül megkapjuk az épület energetikai besorolását, minőségi osztályát, energia felhasználásának, széndioxid kibocsájtásának adatait.

(Ezért tervezhető meg egy korszerűsítésnél pl. 50%-os fűtési energiaigény csökkentés!)

2015.12.31-ig:                                                                                                                                                             2016.01.01-től:

Hatodik lépés a meglévő adatoknak egy országos, központi rendszerbe történő rögzítése. Erre a lépésre csak a munkafolyamat végén kerülhet sor. Az adatok már nem változtathatóak. Az országos rendszerből visszajön egy dokumentum, ami tartalmazza a hiteles energetikai tanúsítvány kódját. Ezt az azonosítót kell értékesítés esetén az adásvételi szerződésben is szerepeltetni.

Mi az 5-15 oldalas (épülettől függően akár ettől is eltérő lehet) dokumentumot összefűzzük, aláírva, lebélyegezve, hitelesítve adjuk át megrendelőinknek.